- smirgler
Mi van cameraman? | Interjú Gyufával
Nem rég kijött a Medium Skateshop zine-ja, amiben az Ötödik című kisfilmük forgatása alatt lőtt fotóit gyűjtötte össze Kovács Bálint. A fotókon és a rövid, de velős megjegyzéseken kívül egy rövidített interjú is megjelent a debreceni kamerásukkal Gyufával, aminek most elhoztuk nektek az eredeti, teljes változatát.
Smirgli: Sör vagy bor?
Gyufa: - Hát bor!
Azon belül?
- Rosé fröccs vagy száraz vörösbor. A fehér nem mert nekem kicsit savas.
És mi az a Gyufa Fröccs?
- Az amikor fifty-fifty arányban van dolog, mivel én fél literest szeretek inni ezért kettő fél-kettő fél. Két és fél deci bor, két és fél deci víz. Na most nincs az a kocsma kb, ahol ilyet adnának.
Ezt te találtad ki? A régi Mediumban jött nem?
- Igen, ott jött, de elmondom várjál. Én alapvetően olyan bort ittam, hogy két bor két víz, és ugye Debrecenből jöttem és az ottani kocsmákban mindig arányában kértük a fröccsöt, tehát hogy:
"Kérek egy kettő kettes rosét!"
Aztán itt Budapesten szembesültem azzal, hogy ha odamegyek a kocsmároshoz és kérek egy "kettő kettes fröccsöt", akkor a kezébe vesz két poharat, én meg mondom, hogy "Áá nem nem ez így nem lesz jó!" Mindenhol félreértettek. Meg kellett tanulnom az arányokat, hogy mindennek van egy neve például a viceházmester, ami 2 deci bor, 3 deci szóda. Aztán ez igazolt engem, mert most karácsonykor hazamentem Debrecenbe és nem hiszitek el négyszer-ötször pont így jártam, hogy otthon meg nem tudták mit kérek ha a neveket mondtam. Ott az arányokat kell mondani. A törzs kocsmádban (Medium) meg van az a privilégiumod, hogy úgy kéred, ahogy te szereted, tehát tele lehet tölteni a fél literes poharat. Így lesz Gyufa Fröccs!
Mondtad, hogy debreceni vagy. Ott születtél?
- Nem, én Nagyszalontán születtem.
Az hol van?
- Nagyszalonta az már román Partium. Romániához tartozik, de nem ott nőttem fel, mert Nagyvárad mellett egy kis városban éltünk szüleimmel és három éves koromban, 1991-ben települtünk át Debrecenbe. Nyilván azért, mert ott még Ceausescu rendszer volt,
egy héten egyszer sorba kellett állni, hogyha te tojást vagy húst szerettél volna.
Anyám jobb körülményeket szeretett volna, szóval ház elad, bútor elad, tyúkok elad aztán jöttünk Debrece bumm.
Na akkor térjünk rá a lényegre, hogy jött a deszka?
Nálam ez úgy történt, hogy mindenkinek meg van az az első benyomás, amikor csöpörödik fel és nyitogatja a szemét a videó klippekre stb. - ugye még az internet libasorban nem volt - aztán kinek a disco-s vonal meg a BMW jött be, kinek a rap zene. Nekem inkább ez a laza punk rock stílus, ugye Blink-182, Sum 41, Green Day ilyenek. Ott azért sokszor deszkáztak a klippekben: kényelmes cuccok, baseball sapka tudod engem ez fogott meg. Aztán egy osztálytársam, aki jómódú családból jött vett egy deszkát és elkezdtem kijárni vele a Placcra. Én meg közben az Anyutól kapott uzsipénzből elkezdtem félretenni, meg pedzegettem otthon a témát, hogy szeretnék egy gördeszkát, de Anyám mondta, hogy "Fuu erre nekem nincsen pénzem, gyűjtögess még!" Végén azért tett hozzá egy kicsit, aztán megkaptam az első gagyi gördeszkám. Asszem volt vagy 7000 Ft, ami nyilván szarra se volt jó, akkori tudásomhoz képest is bírta kb. egy hónapig.
Melyik hely volt a központi spot, ahol összegyűlt a brigád?
- Nálunk ez a Kölcsey volt. A város közepén klasszikus szoc-reál, kocka közösségi központ. Aminek volt az egyik szegletében egy kb 15x15 méteres placc,
ahol volt régen a Lenin szobor. Amikor az le lett döntve, asszem olyan '91 körül, akkor kezdődött ott Debrecenben a gördeszkás élet.
Egy teljesen jó márvány placc volt manuálozóval, mellette egy 15-ös lépcső, amit elkezdtek felszedni a srácok és padkákat építeni belőle. Itt volt az, hogy úgymond a gördeszkások uralták ezt a helyet. Én úgy mentem oda, hogy azt se tudtam ki-kicsoda, de nem is érdekelt.
És mi volt, mikor már megismerted a közeget?
- Nekünk amúgy Debrecenben nagyon jó volt az utánpótlásnevelés, igazi parasztok voltak. Hülyegyerek voltál, valamit beszóltál ott egyből repült a pofon az idősebb deszkásoktól. De ez meg volt pozitív formában is, ha valakin látták, hogy értelmes kis srác és tanulni, gyakorolni akar, akkor nagyon hamar ott volt a deszka olcsón vagy akár ingyen is. Összetartó volt a brigád, a laikus emberek is azt látták és gondolták, hogy ott vagyunk a város közepén együtt a kemény deszkások. Volt is ilyen, hogy a béna arcok kipróbálhatták a nagyok deszkáját, ha átmentek a szemközti kocsmába és hoztak tálcán vagy tíz pohár vizet. Ha egy kiborult, akkor tíz fekvőtámasz. Tehát Debrecenben ez ment régen egyébként.
És Te vittél vizet tálcán?
- Nem, én sose vittem szerencsére! Minden rémhír ellenére, hogy ellopják a walkmaned meg ilyenek, ha új deszkád van eltörik, ez faszság semmi ilyen nem történt. Ha látták, hogy értelmes kis srác vagy segítettek. Elkezdtem itt deszkázni, aztán szépen lassan a mi generációnk is kezdett beépülni a crewba, ami a debreceni gördeszkázás magja.
Miért kezdtél el filmezni?
- Ugye alapból mi deszkások tudjuk, hogy
a filmezés kibaszottul kötődik az egész gördeszkázáshoz.
Aztán látva az idősebb srácokat, hogy csináltak ilyen videókat, mint a DCSG vagy a Panel Paraszt, mi kis srácok: "Uhh azt kell szerezni kamerát, mi is videót akarunk csinálni!" A debreceni Zone-ban is pörögtek az akkori nagyfilmek, mint a Flip - Sorry, Girl - Yeah Right, de nem is igazán ez volt a motiválás abban, hogy mi kis srácként filmezzünk. Inkább az, hogy láttuk az idősebbeket szemtől szemben filmezni. Akkoriban elég nagy kuriózumnak számított, ha van valakinek kamerája. Mi így egy korosztályban voltunk vagy nyolcan és csak egyikünk szüleinek volt kamerája. Az, akinek volt hozta és kézről kézre járt, egymást vettük. Így született az első videónk, amit nem én filmeztem, hanem mi filmeztünk. Ez volt a Roadsurfers.
Volt saját részed benne?
- Igen, igen... Várj! Uh nem is emlékszem, hogy csak pár trükköm volt vagy részem is. [Megnéztük: Volt!] A következő videó, amit a nagyokkal csináltunk abban már volt részem.
Hogy jött az, hogy Te magad akarsz videózni?
- Ugye cseperedtünk, és nekem nem ment úgy a switch flip front board, most mondjuk így csúnya szóval. Meg engem érdekelt, hogy van egy ilyen tök jó kamera és felveszem vele a többieket meg, amit akarok. Először kaptam haveromtól egy kicsi DV kamerát, aztán mint anno a deszkánál megint elkezdtem uzsipénzből összegyűjteni az első VX-re. Ja, és közben ott volt a Darky [Hambalkó Bálint], aki akkor már nagyban csinálta a Krónikákat és Buzás Dani barátom is kapott egy részt az egyikben. Aztán én így rengeteg turnén voltam kettőjükkel, Darkynak meg fullos kamerája volt, lámpa meg minden én meg úgy voltam vele 'Uhh nekem kell egy ilyen bazmeg.'
Mikor lett meg?
- Pont ilyen elsős egyetemista voltam, mikor megvettem az első VX-emet, egy VX 2001-est.
Aztán sorban gagyi halszem, jó halszem, aksik, hátizsák szépen így lépésről lépésre.
Aztán otthon filmezted az arcokat?
- Igen, Debrecenben jártam egyetemre és mikor már megvolt a szett, én egyedül töltöttem be a kamerás szerepet. Az idősebb generációból sokan kikoptak addigra, kimentek külföldre dolgozni vagy feljöttek Pestre, de szerencsére maradtak a korosztályomból ügyes deszkások, akikkel elkezdtünk filmezni. Velük kezdődött ez a tanulási folyamat, mikor rájössz, hogy miből áll valakivel egy részt összerakni. Ott volt például a Szolnoki Soma, aki előre tervezett, jött a füzetévél, hogy ezen a spoton egy kickflippet akar csinálni, a másikon egy heelt. De ezen felül adott a véleményre ha megkértem, hogy csináljon valamit máshogy. Egymást húztuk és kupáltuk ki arról, hogy milyen, amikor egy részhez filmezel. Próbáltam egészében látni a projektet, mit hol lenne érdemesebb beadni, változatosak legyenek a spotok, ne egy lépcsőn legyen felvéve az összes trükk. Aztán a vágáshoz is együtt ültünk le, válogattuk a zenéket, hogy minden egyben legyen. Vele nagyon könnyű volt dolgozni, egy húron pendültünk végig, de filmesként mindig is egy kihívás ez, mert vannak és lesznek olyanok, akikkel nehezebb kompromisszumot kötni.
Mihez készült az említett rész?
- Ez a 'Debrecen Halott'-ban volt benne. Ami eddig az egyetlen, úgymond független nagyfilmem. De már előtte is volt jó pár projekt, amin dolgoztam. Csináltam például a lengyel cipő cégnek a Landonak reklámot, akik itthoni arcokat kezdtek szponzorálni. Aztán persze betaláltak azok is, akik csak úgy hallották, hogy filmezek. Rappereknek videóklip, meg fesztiválon forgatni ilyenek.
Neked amúgy melyik fekszik jobban? Ha jön valaki a terveivel vagy amikor random elmegyünk deszkázni?
- Nekem igazából mindkettő adja, a projekttől is függ a dolog. Ha tudod azt, hogy a végtermékre egy fullos részt akarsz, akkor én annak csak örülök, ha valaki tudja mit szeretne beadni. Esetleg már úgy jön, hogy a zenére is van A, B vagy C terve. De azt is szeretem, amikor random vagyunk egy turnén vagy az ismerős spotokra megyünk csak úgy, hogy nincs előre kitalálva semmi.
Mi volt az a Paneles TV?
- Ez onnan jött, hogy mi mind panelben laktunk, így adta magát a név. A Buzás Danival kezdtük el, egy videómagazinszerűségnek vagy médiának képzeltem el - mint a Smirgli - még weboldalt is csináltam neki. Azt szerettem volna, hogy utazok körbe az országban készítem a felvételeket, lövök fotókat és írok hozzájuk pár sort, úgymond tudósítok az itthoni történésekről. Miután összevesztünk a Danival egyedül csináltam a dolgokat, szerencsére így is ment egy darabig.
Min vesztetek össze? Nőn?
- Hát nőn persze!
A Mészáros Ferinek még a kezére is van tetoválva a Paneles TV. Miért halt be a dolog?
- Ahogy nőttem fel egyre kevesebb időm és energiám jutott rá kb. ennyi.
Mikor jöttél fel Pestre?
- 2016. szeptember elsején költöztem Budapestre. Tudjuk, hogy kulturális meg sok más szempontból kicsit vízfejű ez az ország, szóval én is úgy éreztem, hogy Debrecenből lépnem kell. Tervszerűen rákészültem aztán felszámoltam otthon mindent, itt fenn
pedig leszerveztem az albit, munkahelyet stb.
Az otthoni deszkás munkákat is befejezted? Akadt fenn valami új?
- Konkrétan nekem a 'Debrecen Halott' a búcsú projektem volt, amihez az ottani művész moziban a legnagyobb termet kibéreltem, mivel akkor már tudtam, hogy jövök fel szóval ez volt a leköszönő alkotás.
Itt Pesten a deszkás magból pedig már sok mindenkit ismertem, konkrét filmes munka még nem volt, de a régi Medium is pont akkor nyitott, amikor felköltöztem.
Sűrűn ott voltam, mondom van itt egy kocsma, ami skateshop meg skatepark... hát a faszom én megyek!
Pörögtek lenn a fröccsök, ott voltak a [Kovács] Bálinték, akikről akkor kb még semmit nem tudtam, de hamar kiderült, hogy épp kapóra jövök nekik a filmezéshez. Le lett dumálva, de valahol természetesen is jött, hogy együtt dolgozzunk. Először persze csak ad hoc módon az élvezet kedvéért, aztán később jöttek a projektek is, talán a Medium Farsang volt az első ilyen.
Itt vagyunk a év elején, milyen terveid vannak? Lesz nagyfilm?
- Nagyfilm valószínűleg nem lesz, mert ebben a közegben, amiben élünk nagyon nehéz nagy videót csinálni. Mondjuk már egy 25 perces is rengeteg meló. De én abban nőttem fel, lehet régimódi vagyok, hogy ezek a filmek, amiket anno néztünk, Emerica - This is Skateboarding satöbbi több, mint egy órásak. Két-három évig csinálják olyanok, akik profik és egész évben ezt csinálják. Ez nekünk, akik melózunk is mellette még ennél is több idő lenne. Ha négy-öt perces részeket akarunk csinálni mindenkinek és nincs elég anyag hozzá, akkor az a minőség rovására megy. Tudnék most is öt perces részeket csinálni, de senkit nem érdekelne. tingli-tangli lenne. Manapság szerencsére már mások is az elvárások.
Tömörebb, lényegre törő dolgokat tervezünk kihozni az idén is.
