- smirgler
Interjú Mihályfi Dáviddal

Valószínűleg nem sok mindenkinek kell bemutatni Mihit, a nyugat magyarországi szétlazázós tech mestert, akinek minden trükkjétől általában felrobban az internet. Beültünk egy pesti kocsmába kicsit dumálgatni sörözni és felesezni, hogy kicsit többet tudjunk meg arról a zseni elméről, aki többek között 360 ghetto bird-öket, íven kiszállós 360 flipeket, bika backside olliekat és fakie 540 backfoot flipeket tol. Nagyon röviden összefoglalva egy szerény, önmagát nem magasztaló, rendkívül hálás srácról van szó, akinek minden vágya, hogy deszkázhasson a barátaival.
Random hülyeség: Az interjú előtt Mihi elmesélte, hogy amúgy ő úgy issza a ketchupot mintha víz lenne.
Pesten laksz jelenleg. Hogyhogy ide költöztél?
Hát ugye az építőipar. Eredetileg ugye úgy volt nekem, hogy decemberben kimegyek Tirolba szezonmunkázni viszont az több sebből vérző dolog volt úgyhogy elengedtem a francba és hát így pihenő ágon volt a dolog. Elküldtem egy halom helyre az önéletrajzomat viszont nem reagáltak, amikor meg hívtam a hotelt akkor ilyen full káosz volt. Hívtam őket és mondták, hogy küldjem el az önéletrajzomat, de hát már nyilván elküldtem. Ez ment kétszer, de mondom harmadszorra nem fogom már hívni őket. Aztán februárban jött az infó, hogy tudnék jönni Pestre és emlékszem, hogy ez egy keddi napon volt. Kedd este szólt Mészáros Feri, hogy tudnék jönni és én meg mondtam, hogy na ez tök fasza. Kedd este szólt fél nyolc környékén. Én cuccoltam össze és szerdán már jöttem is fel. Szerencsére nála tudtam így ideiglenesen kecózni úgyhogy innen is köszi neki, meg Soósnak [Soós Dávid] és Bának [Kovács Bálint], hogy ezt az egészet lehetővé tették, mert miattuk kerültem fel. Tehát hálás köszi mindenkinek.
Amúgy még jó is, hogy nem mentem Pest helyett Tirolba, mert ugye az góc pont lett úgyhogy kb kimentem volna és jöhettem is volna vissza.
És bírod Pestet?
Amúgy ja. Ilyen 13-14 éves koromban, amikor ilyen pár éve deszkáztam, akkor így máshogy nézett ki a deszkázás Magyarországon. Akkor nekem minden álmom volt pestre költözni aztán, ahogy idősödtem így egyre jobban taszított. Az, hogy egy két hétvégére feljövünk Plutoniumékkal az úgy azt mondom, hogy kurva jó. Nyomjuk, filmezünk. Gondolkoztam rajta, hogy nem tudnék viszont itt lakni, és amúgy így amikor jött ez a lehetőség, akkor úgy álltam hozzá, hogy lehet, hogy nem fogom bírni ezt a káoszt, mert ugye éltem egy két helyen és így nem tudom Pestre már 17-18 éves korom óta nem annyira vágytam. Most meg úgy vagyok vele, hogy tök jól bírom és szeretek itt lenni. Csinálom a dolgom és elvagyok.

Vasvári deszkázáshoz képest milyen itt az élet? Régen volt, hogy nem engedték ott a deszkázást ugye? Meg amúgy te most vasvári vagy, vagy szombathelyi? Jó sok kérdés egyszerre haha.
Kezdem az elejéről. Anyu szombathelyi és ott laktam vele, de én még harmadikos koromban leköltöztem Vasvárba a nagyszüleimhez a foci miatt. Én igazából ott nőttem fel és fociztam is ott kb 11 éves koromig. A focit abbahagytam a deszka miatt és nyilván nem költöztem vissza Szombathelyre hanem ott a Stróffal [Kovács Kristóf] elkezdtünk deszkázni.
Ő volt az első akivel kezdted?
Jaja hát konkrétan úgy volt, hogy 2004-ben amikor Horvátországba kimentünk nyaralni apuval akkor a fürdőnél láttam deszkásokat és így nem értettem, hogy hogyan csinálják. Egy ilyen kis pici szegélyt csúszkálgattak. Hazamentem és egyből mondtam anyunak, hogy nekem kell egy deszka és rá tudod egy két napra meg is kaptam azt az ilyen kis fasza szappanfékes haldeszkát. Aztán így elkezdtem vele gurulgatni és hát nyilván próbálgattam vele ollie-zgatni és nézegettem mindenféle videókat, már amikor lehetett. Alig tudtam rajta megállni, de még a neten nem találtam meg annyira könnyen a dolgokat. Ja, még Windows XP vagy régebbi rendszer volt apám gépén a vasműszaki boltban. Mert nekem nem volt otthon netem se gépem és mindig oda mentem be videókat letölteni. Emlékszem 45 perceket írt a Vírus VM-ekre. Aztán azokat nézegettem. Haldeszkával nagyjából megtanultam gurulni és aztán kaptam egy Killerloop deszkát.
Killerloop?
Ja, Killerloop haha. Volt egy-két olyan hét, hogy hát így nem tudom annyira nem éreztem a deszkát és akkor inkább megint fociztam. Edzésre nem mentem azért vissza. Aztán vissza a deszkára és, akkor már még inkább nyomattam. Volt egy ilyen két évig párhuzamosan mindkettő.
"...ezt most szerintem korai megmondani egy 12 éves gyereknél, hogy mire vihette volna meg mire nem."
Fociban jó voltál amúgy?
Relatíve jó, de hát figyelj 12 éves koromban hagytam abba. Az edző azt mondta, hogy valamire vihettem volna, de én szerintem egy közepes játékos voltam. Én úgy voltam, hogy ezt most szerintem korai megmondani egy 12 éves gyereknél, hogy mire vihette volna meg mire nem. Még most is szeretek amúgy focizni. Szerintem tök jó kikapcsolódás.
És Stróffal deszkáztál csak, vagy kikkel még?
Nem, voltak anno vasváriak, akik előbb kezdték, mint mi és így nézegettük őket, hogy hogyan és miként, aztán nyomtuk velük. Régen Vasváron amúgy rengeteg gördeszkás volt, amikor megépült ez a kis szar pálya az tényleg olyan volt, hogy így nagyon nagyon sokan voltak. Rengetegen. Kurva sokan lejártak. 2006-ban épült meg... *Épült meg* inkább úgy mondom, hogy akkor vitték oda azokat az elemeket. Az mindenkinek nagyon új volt. 5000-es városban érted. Kurva sokan lejöttek biciklisek, korisok meg az akkori deszkás brigád. Ha valaki haza ment iskolából, akkor egyből odament. Rengetegen voltunk. Nyilván az a pálya az olyan volt, hogy amiket odavitt az önkormányzat az annyira nem volt túl jó, és ahogy kezdtünk egyre jobban belelátni a dologba csinálgattunk mi is elemeket. Korlát, box ilyesmi. Rengeteget jártunk oda. Megalapozta igazából a fejlődésünket. Sok mindent annyira azért amúgy nem tudtál ott csinálni, de az ott eltöltött jó idők, azért akármennyire is nem volt egy jó pálya megvolt mégis a feelingje az egésznek. Az első versenyen még lent volt a Zone team 2006-ban. Tudod Zsolti, Töky [Kernács Ákos Bulcsú], Starman Ágoston, Sárky. Akkor még ilyen kis szarosként nézegettünk fel rájuk. Azért a vasvári pálya akármennyire most úgy nézek rá, hogy egy semmilyen halmaz, ami igazából semmire nem jó, nagyon sokat jelentett nekünk akkor. Most már nyilván olyan, hogy az ember lemegy egy két órára és így kiég, hogy „Na, menjünk innen a faszomba”. Gyerekként meg egész nap. Végre kicsöngettek. A táskád röpült kb a szobába. Azok az idők jók voltak.
És akkor a többi Plutonium?
Mazsi [Bazsó Bálint] később kezdett kb félévvel. Aztán Szudzsi [Karvalics Krisztián] még később, mert ő korizott. Sőre [Balázs] is úgy csatlakozott hozzánk. És amúgy nem voltunk úgy összekovácsolódva az elejétől. Így fokozatosan alakult.
Tök para, hogy ez ilyen tizen éve volt és még mindig együtt nyomjátok. Nem sok ilyen crew van még.
Ja, 2008 volt talán, amikor mentünk fel Szombathelyre „turnézni” haha. 30 km. Tudod akkor voltunk abba, hogy tök örültünk annak, hogy a szülők elengedtek minket és akkor tök nagy hévvel töltött el minket, hogy mehetünk Szombathelyre. Tök jó volt a Puskásba bementünk és tudod így fiatal tizen évesen feljött az ötlet, hogy kéne egy csapat. Jött, hogy Banana. Ez jött. Semmi magyarázat. És akkor lettünk Banana. Ez volt is egy darabig, viszont amikor elkezdtünk feljárni a Strófhoz és így semmi komolysággal fűszerezett estékben elkezdtünk freestyle-ozni kicsit spicces állapotban, akkor jött a Plutonium freestyle krú és akkor egybe vertük, hogy Plutonium Banana. Tudod mentünk fel és vettük fel audio recorderbe a freestyle-okat és jegyzettömbbe írogattuk őket, de semmi komoly mégis a mai napig megvan egy-két felvétel. Ja, szóval így jött a Plutonium crew. Kb 12-13 éve ma már.
És mi volt ezzel, hogy Vasváron tényleg nem hagyták, hogy deszkázzatok az utcán?
Hát ja annak volt tényleg egy két ilyen éve. Az önkormányzat hozott egy ilyen rendeletet, hogy "tilos a járdán biciklizni". Ezt így írták. Szóval volt amúgy, hogy tényleg így amúgy féltünk.
"Ahogy arrébb mentem, a domb oldalán láttam, hogy a rendőrök zseblámpával mennek. Mint valami rossz üldözés, amikor rablókat üldöznek."
De büntettek vagy mi?
Nem büntettek meg, de volt ilyen, hogy gurultunk haza a városból és láttuk a rendőrautót és beparáztunk. Tudod 13-14 évesek lehettünk és egy sikátorba elfutottunk. És annyira rajtunk volt a para, hogy úgy voltunk, hogy a deszkát ott hagyjuk és másnap visszajövünk érte inkább. Egy sikátorban voltunk benn egy üzlethelyiség mögött egy eldugott helyen. Ahogy arrébb mentem, a domb oldalán láttam, hogy a rendőrök zseblámpával mennek. Mint valami rossz üldözés, amikor rablókat üldöznek. Két rendőr hátul zseblámpázott, a másik kettő meg bejött a sikátorba, mert nyilván valahogy észrevettek minket és hát így ja… Olyan volt, hogy engem nyakon harapott az egyik faszi.
Mi van? Nyakon harapott?
HAHAHA, nem-nem "csak" rácsapott csak nem tudok beszélni.
Megfogta a pólómat kétszer tenyérrel rábaszott a nyakamra és mondott egy ilyet, hogy „Lehet, hogy az önkormányzat leszar titeket, de mi nem fogunk.” És tudod így akkor annyira beszartunk fiatalon, hogy így nem tudtunk levegőhöz se jutni. A faszi az még azt is mondta, hogy „Kis Mihályfi tudom, hogy még a zsemledarabokat is te szórtad szét a városban fél évvel ezelőtt.” Tudod, akkor annyira meg voltunk pecsételve. Tudod kisváros – deszkások. Nekik az, akkor furcsa dolog volt, hogy deszkások vannak a városban. Ja, voltak ilyen sztorik. De ez lecsengett amúgy. Ahogy nőttünk fel annál jobban jöttünk rá, hogy jó menni Pestre meg versenyekre. És egyre kevesebbet deszkáztunk Vasváron. Csillapodtak amúgy mára a kedélyek. A rendőrök sem ugyanazok, meg a rendelet is kb elévült azóta. Az új rendőrök leszarják. Ma már a kutya nem szól.
"Tudod, akkor annyira meg voltunk pecsételve. Tudod kisváros – deszkások. Nekik az, akkor furcsa dolog volt, hogy deszkások vannak a városban."
Vannak is spotok amúgy Vasváron.
Ja, hát van egy-kettő. Ha jön ismerős, akkor egy két felvételt tud, azért gyűjteni.
Na és, hogy voltak a dolgok Kazallal [Sági Szabolcs]? Mert ő ilyen mentorod kb nem? Emlékszem még kisgyerek voltál és üvöltözött neked ezerrel a versenyeken.
Kazi? Hát igen Kazalnak rettentő sokat köszönhetek egyébként. Egy példakép lehet mindenkinek. Ő járja a világot és egy olyan pozitív személyiség, hogy így: ott van és kedved lesz deszkázni. Kazal kiskoromtól fogva nyomott előre. Még az első versenyemen Zalaegerszegen, amikor lemanualoztam azt a piknik asztalt a döntött falon még emlékszem a mai napig arra, hogy megfogott és megpörgetett. Valamikor Kazal jobban örül a trükknek, mint te magad. Annyira örülök, hogy tudod járja a világot, haza jön, tali, deszka és beszélgetünk.
Ő egy tanár komolyan mondom.
Szombathelyiekhez csapódtunk amúgy még lurkóként, tudod Fehér Ati, Gál Ati. És egy két év után közösen jártunk Samsung Extrém Sportnapokra Zalaegerszegre. Annyi storym van, hogy alig tudok valamiről mesélni. Voltam kinn nála 10 napot Barcában még 2015-ben. Hát azt amíg élek nem felejtem el. Minden nap deszka, tudod fölkelsz, finom kaják, le boltba, ki a Marbellára a poolba bemelegíteni aztán menni deszkázni. Nyilván mentünk ki a natúrba is tudod a zöldbe. Meg olyan jókat beszélgettünk Kazallal, hogy áhh. Imádtam.
Mit gondolsz a versenyzésről meg az Olimpiáról?
Hát járok versenyekre, szeretek ott lenni és igazából jó érzéssel tölt el. Magáért a hangulatért szeretek elmenni, hogy „na találkozok egy két ismerőssel”. Máshol vagy, kimozdulsz. Nyilván jó érzés ha az ember helyezést ér el, de szerintem nem ez az első. Mindenkinek jó, hogyha valahol eredményes, de szerintem nem az a hajtó. Én soha nem voltam úgy, hogy úgy indulok el egy versenyen, hogy „Na, én nekem ezt most meg kell nyernem”. Nem. Elmegyek, elindulok, jól érzem magam és ha elrontom a menetemet elrontom. Ha jó, akkor jó, de mindenhogyan boldog leszek. Tudod voltak ilyen kérdések, hogy „Na, begyakoroltad a meneted?” és így „Nem” soha. Én nem is tartom magamat egy versenydeszkásnak. Én nem vagyok szerintem egy olyan beállítottságú ember. "Egy perc, mi fér bele, hova menjek, mit csináljak, hány másodpercet vesztek ha ott bekanyarodok?" Áhh.
De azért a best trickre rámész.
Hát ja szeretem a best trickeket. Nem az, hogy valamit nyerjek. Van, amikor az ember, nyomás alatt csinál új trükköket. Például a hardflip back lipet, amikor először beadtam.
Szikvíz, nem?
Aha igen Szikvízen a korláton. Ha a Simicz Áron nem mondja, akkor kb soha meg sem próbálom. Úgy volt, hogy megcsináltam a blunt shovitot és Áron odaüvöltötte, hogy „Dávidka basszál már egy hardflip feeblet a korlátra” és mondom „Áron felejts már el”. És ő meg „Jó, akkor csinálj egy hard back lipet”. Azzal is úgy voltam, hogy "ehh ne", de valahogy megcsináltam. Ezt Áronnak köszönhetem. Ezt az Offlineban is elmondtam, de még egyszer megköszönöm neki.
Szóval mindent összevetve tök jó ha valaki versenyzik és tök jó ha elmegy, de ha csak az a hajtóerő, hogy te helyezett legyél, akkor nagyon rossz úton vagy. Élvezd a napot, a közeget, az egészet. Szerintem ennyi. Mert tök jó, hogy vannak események. Legjobbak voltak régen az Éljen Május Elsejék meg a Samsung Extrém Sportnapok. Szóval szerintem így a régi időkben… Hát nem is tudom... Olyan nem lesz. Ott voltak 80-100-an és nem zavart, hogyha valakin Nike cipő van, és nem volt ez az idézőjeles klikkesedés. Mindenki lement deszkázott és jó hangulat volt.
És az Olimpia?
Hagyjuk.
Haha. Tényleg? Semmi?
Ja, az Olimpiát hagyjuk.
Haha, kurva jó. Okés. Akkor azt mond meg, hogy mi történt az utóbbi években? Mindig láttuk, hogy tehetséges vagy, de kb minden trükköd manapság az pusztulat. Hogyan van ez? Volt valami kattanás?
Nem tudom, így annyira nem. Mindig próbálok trükköket kitalálni és valamikor csak eszembe jut és próbálom megcsinálni. De nem tudom. Nem is az, hogy keménynek tartom. Kigondolom és próbálom megcsinálni. Eszembe jut sok furcsa trükk. Valamikor bejön, valamikor elengedem. Sok van még a fejemben amúgy. Nagyon szeretek talajozni és sok talaj trükk is van a fejemben. De nem is tudom megfogalmazni a gondolataimat ezzel a kérdéssel.
Sikerült kicsit nehezebb kérdést találnom akkor. Amúgy kb csak szabadjára engeded a fantáziádat, nem?
Ja, hát inkább úgy mondom, hogy próbálom kitalálni a dolgokat.
"...egy back 360 olliet elrontottam úgy, hogy véletlenül a hátsó lábammal belerúgtam egy lateflipet. Aztán megpróbáltam és bejött."
Saját magadnak, vagy videókból, vagy hogyan?
Néha egy mozdulattól jövök rá arra, akár egy rontástól, hogy ezt amúgy bele lehetne forgatni. Ilyen volt amúgy a back 360 late flip egyszer, hogy egy back 360 olliet elrontottam úgy, hogy véletlenül a hátsó lábammal belerúgtam egy lateflipet. Aztán megpróbáltam és bejött. Mindig úgy állok hozzá, hogy meg lehet csinálni. Nem azt mondom amúgy, hogy ez mindenkinél működhet. Mindenkinek meg van a saját maga komfort zónája, hogy milyen trükköket szeret meg nem szeret csinálni. Nyilván szeret valaki csak ledge, vagy korlát, vagy lépcső trükköket csinálni, de van, aki meg mondjuk ötvözi az egészet. Van, akinek nem tetszenek az összevissza late flipek vagy a pressure flippek. Én úgy vagyok vele, hogy én szeretek mindent csinálni... bár nem freestyleozok haha.
Volt a legutóbbi Medium videóban, hogy nyomtál egy olyat, hogy hardflip revert, de ahogy húzod a revertet ilyen powerslide shovit. Fhu, de kurva jó volt.
Ja azt egy Grazi london gapen találtam ki. Az tök nagyot dob és csúszik is. És akkor gondoltam ki, hogy lehetne ilyen shovitot. Aztán az így megmaradt. És bejött streeten is. Szerencsére vannak ilyenek. Bután néz ki.
Kurva jól néz ki! És laktál kint Grazban nem?
Ja, német tanfolyamot csináltam három hónapot. Intenzív tanfolyam reggel 8-tól fél 2-ig. Anyumnál laktam kinn és ott kezdtem a németet tanulni, de ahol anyu lakott ott nem volt felsőbb szint csak Grazban. És akkor elköltöztem oda egyedül.
Akkor megy azért a német nem?
Kurvára elfelejtettem. Haha. De Graz amúgy olyan, hogy bármikor visszamennék. Tök élhető környék. Nem nagy, nem kicsi. Jók a street spotok. Ismertem egy-két deszkást régebbről és tudtam velük nyomni.
Graz az amúgy ott van Vasvártól ilyen 120 km-re. Télen hidegben gondoltunk egyet és elmentünk deszkázni egyet. SkateArea is ilyen. Oda is sokat mentünk bár azt annyira nem szerettük. Inkább a Halléba mentünk, mert az lendületesebb.
"Ha már mondjuk több évre visszamenőleg lenne valami pálya, akkor szerintem a magyarok odavernének."
És mi a véleményed a közösségi médiáról így a magyar viszonylatban?
Régen úgy gondolom amúgy, hogy sokkal nagyobb volt az összetartás. Lehet 13 évesen nem láttam be a háttérbe, mert biztos voltak azért ott is problémák a csapatok között, de most már így kb olyan szomorú, hogy a közösségi oldalak, hogy ferdítik az egészet. Instagramon a bármilyen undorító trap zenére való edit. Ez már majdnem úgy néz ki, hogy minél szarabb trap zenére csinálsz videót annál faszább vagy. Jó most biztos majd megszólnak, hogy én meg bevágom a 90-es évekből a hip hop-jaimat. De régen ilyen pimpeskedés nem volt, bár nyilván akkor nem volt Insta. Én, amikor megnyitom az Instagramot és a programokkal eltorzított videókat látok, ami amúgy jó is lehetne, de inkább ez a pimpeskedés megy. Többet foglalkoznak azzal, hogy hogyan öltöznek fel, mint, hogy hogyan deszkáznak. Ezt lehet most van, aki magára veszi, leszarom. Van, aki ilyen zenei vonalon van. Maga dolga.
A magyar deszkázás egyébként... Hát én nem tudom... Jó lehetne, hogyha a magyaroknak meglennének a lehetőségeik. Ha már mondjuk több évre visszamenőleg lenne valami pálya, akkor szerintem a magyarok odavernének. Mert most nem mindegy, hogy odamész egy nyolc lépcsős korláthoz és nézegeted vagy meg sem nézed és úgy nyomod. Mert érted egy magyar is le tudja nyomni flip backlipben, de nem mindegy, hogy versenyen elsőre vagy huszadikra. Jó most amúgy csak a versenyekről beszélek, de nem csak azokról van szó. Szerintem ha az ilyen 2009-es időktől lett volna olyan pálya, akkor azért más lenne, mert szerintem a magyarokban is megvan a tehetség. De van egy bizonyos fokú elkeseredettség így általánosan és nem tudsz vele mit csinálni.
Deszkázz, hogy élvezd. Ennyi.
Az is amúgy, hogy Facebookon látom, hogy egy deszkás felrak egy videót tökre örülve, hogy megcsinálja a trükkjét, ami egy hardflip vagy 540 flip és akkor meg van szólva meg gúnyolódnak, hogy „Nem rossz. Legközelebb próbáld meg menetből.” De a gyerek érted neki megy, oké lassan, de beadja. Miért kell kifigurázni. Régen nem szóltak ilyenért.
Régen legtöbbször csak személyesen offline láttuk a trükköket és akkor nyilván már nem volt senkinek sem akkora arca, de ha fel is töltöttek ilyet a skateboarding.hu-ra, akkor is csak ritkán ment a fika.
Ja-ja, nem volt ilyen, most meg itt van ez a Facebook. Bár jó amúgy valamilyen szinten vissza van ez fogva a Minden magyar deszkás csoportban már, de mégis, hogy valaki beírja ezt, hogy „lassú” meg „minek ide kirakni”, meg a mai világi „tesám”.
"...annyira könnyen tudnak arcoskodni és letörni a gyerekek szarvait. Szegény gyerekeknek érted ez elveheti a kedvét az egész deszkázástól. Ilyet miért kell?! Ezen annyira fel tudom baszni magam. Remélem észreveszik magukat, akikről beszélek."
Mintha bárki először úgy adta volna be az összes trükkjét, hogy patent sebességgel.
Miért kell interneten így viselkedni egy közösségi oldalon úgy, hogy egy közösség vagyunk? „Minden”-magyar-deszkás! Az elmúlt 1-2-3 hónapban olyanokat látok, hogy jajj. Érted van, aki 10-en éve deszkázik és van, aki még annyi sem és annyira könnyen tudnak arcoskodni és letörni a gyerekek szarvait. Szegény gyerekeknek érted ez elveheti a kedvét az egész deszkázástól. Ilyet miért kell?! Ezen annyira fel tudom baszni magam. Remélem észreveszik magukat, akikről beszélek.
Én csak azt akarom mondani, hogy nem szabad ilyeneket írni hanem építeni kell. Amúgy pozitív, hogy látok olyat is, hogy csomóan segítenek, amikor valami lurkó kirak egy ollie-t. Ez tök jó, mert régen ugye csak versenyeken volt ilyen és nem tudtunk interneten keresztül kérni tanácsot.

"Én úgy vagyok vele amúgy, hogy a magyar deszkázás halad előre… de fejben ott marad."
De amúgy ez is olyan, hogy élőben full lazák ezek az oltogatós arcok is. Mennyivel jobban fel lehetne nézni egy-két ügyes srácra amúgy, hogyha segítene a kezdőknek? De ennek valahogy itthon nincs kultúrája. Biztos ciki vagy nem tudom.
Én úgy vagyok vele amúgy, hogy a magyar deszkázás halad előre… de fejben ott marad.
Érted néha olyan mintha valami focistával vitatkoznál. Nem egy focista, hanem gördeszkás vagy! Én nem értem amúgy, de úgy felbaszom magam rajta. Legjobban, ami a kiakaszt tényleg, hogy miért kell a kezdőket basztatni!? A kedvüket veszed el tőle.
Jaja, és egy kisgyerek nem is tudja ezt elengedni csak úgy. Érted ott vannak páran egy kis faluban vagy városban és aztán elküldik őket az interneten a picsába. Full kilesz tőle a gyerek. Régen tényleg nem a Facebook volt a találkozási pont hanem a versenyek. Lehet, ezért szeretjük őket ma is ennyire. Régen teljesen más volt és olyan szar, hogy ez mennyire klisének hangzik, de attól még így van. Szerintem ez nem ilyen múltban élés, hanem tényleg csak így fura nekünk, hogy a gyerekek miért nem járnak versenyekre és miért arcoskodnak ennyire az emberek a neten.
Ja, tényleg régen teljesen más volt minden és ezeket az időket nem tudod visszahozni. Én azt sem értem amúgy, amikor valaki körbe néz miután beadta a trükköt, hogy ki látta. Meg ez is, hogy minden Instán van fenn. Én nem bírnék minden egyes fingásomat kiszarni Instára. Balatonozás meg kávé, utazás, kaja.
Biztos jó lenne az adott sportból megélni, de nem úgy, hogy eladod magadat minden szirszarnak. A lelkedet nem kell eladni, hogy pénzed legyen. Nyilván ebből élni jó lenne, de azért, hogy önmagad szembe köpd annak nincs értelme.
Az is fura, hogy régen full a deszkázásod miatt szponzoráltak ma meg kb az alapján, hogy mennyi követőd van.
Jaja érdekes dolgok vannak ma a magyar deszkázással. Tekeredjünk vissza kicsit egy másik irányba. Ki a kedvenc magyar deszkásod?
Az egész Plutonium és az egész Medium.
És gyerekként?
Kazal egyértelműen. Meg Karkossiák Zsolti és Töky. És amúgy Töky is rengeteget segített nekem. Támogatott cuccokkal meg tanácsokat adott. Volt, hogy ő szólt rám, például a füredi versenyen, hogy dobjam már ki a deszkámat, mert úgy szétnyüstöltem, aztán adott inkább egy másikat.
De amúgy gyerekként Zsolti.
"Tényleg régen olyan mély érzéseim voltak az egész deszkázással."
Most meg már inkább azok, akikkel együtt nyomod, nem?
Jaja, de ha valakit muszáj lenne mondanom, akkor én [Balla] Petikét mondom. Petike egy állat. Én annyira szeretem nézni a deszkázását.
Ja, meg persze Tüű Zsombi, hát őt is nagyon imádom. Vírus 2004, az a kis szürke lájti zenére.
Néztem, hogy „Jaj, de jó lenne velük deszkázni!” Tényleg régen olyan mély érzéseim voltak az egész deszkázással. Régen olyan volt mintha full elérhetetlenek lennének. Pedig amúgy ugyanúgy emberek. És kb mondhatom azt, hogy barátaim.
És a fiatalok közül? Mondjuk Petike elég fiatal, de a nála fiatalabbak közül?
Hát [Várallyay] Gyurikából meg Vágó Daniból iszonyat jó deszkás lesz. Gyurika az kőkemény lesz. Innen kívánok nekik… nem is sok sikert, hanem csak azt, hogy nyomjátok!
Külföldi kedvenc?
Ishod [Wair] és Jaakko [Ojanen], de amúgy mindenki deszkázást elnézem, mert nincs így igazán kedvenc.
Hogyhogy te nem mentél ki amúgy soha sem külföldre deszkázni? Volt régen is erről valami a Facebookodon.
Jaja pontosan tudom melyik videó alatt volt. *Keresi*. Itt amúgy nem is írtam semmit. Nem is válaszoltam. Haha.
Nem tudom, annyira nem akartam. Nem éreztem magamban, hogy nekem külföldre kéne mennem. A tudásom végett se. Valaki ezt mondja, hogy menjek ki az oké, de én pont úgy érzem, hogy ez… nem is az, hogy kevés, de szerintem az, hogy valaki kimenjen Amerikába ahhoz kicsit több minden kell. Itthon beadsz egy két trükköt az oké, de ha te karriert akarsz építeni, akkor jó, ha egy normál európai országban kezdesz, ahol látnak... *látnak* téged és felfedezhetnek. Vagy van az, hogy nyomod az Instát ezerrel, hogy fedezzenek fel, amit én ugye nem szeretek. Nagyon nehéz így is, úgy is. Én nem éreztem ezt soha. Hollandiában úgy érzetem, hogy itt be tudnék fejlődni, de nem érdekelt akkor sem ez annyira. Jó, igen elmentem ilyen World Cup-okra is kétszer. Egyszer Rotterdamba egyszer meg Bredába és amúgy élveztem. Beneveztem, de leszartam, hogy hányadik leszek. Csak tudod élveztem.
"Például a Mysticre, amikor először beneveztem az azért volt, hogy ne a lelátón igyak egész hétvégén hanem, hogy deszkázzak baszki. Inkább kifizettem a 100 eurót."
Tök fura amúgy ez tényleg, hogy más olyan deszkás, aki mondjuk szokott versenyekre járni és így kb az olyan ügyesek közé tartoznak, mint te, ők mindig igyekszenek elsők lenni. Megfogalmazni is nehéz a kérdést, de hogyhogy te a tudásoddal ezeket így le tudod teljesen szarni és nem érdekel a helyezés kicsit sem?
Mert nem azért csinálom. Csak szeretek utazni és versenyre járni. Szeretem ha van rajtam valamilyen szintű nyomás, mert az azért van, akkor is ha leszarom a helyezést. Lehet, hogy fejlődök, lehet, hogy beadok valamit elsőre.
Például a Mysticre, amikor először beneveztem az azért volt, hogy ne a lelátón igyak egész hétvégén hanem, hogy deszkázzak baszki. Inkább kifizettem a 100 eurót.
És a best tricket azt kitalálod azért előre?
Jó, hát nyilván vannak ilyen sablon trükkjeim, amiket kitaláltam, de néha vannak újak és néha csak elég rápróbálni.

Milyen olyanokkal versenyezni meg olyanoktól elismerést kapni, akikre gyerekként felnéztél. Mint például Zsola?
Ez a mai napig tök jó érzés, de ezen sokat szoktam gondolkozni és nem is tudom. Ezek az apró dolgok annyit hozzáadnak az ember kedvéhez. Ezért mondtam, hogy senkinek sem szabad letörni a szarvát, mert az apró dolgok el is tudják venni a kedvet. Építeni kell a közösséget nem rombolni. Semmi értelme egymás köpködésének. Miből másabb azt írni, hogy: „Nagyon jó és majd biztos fog menni gyorsabban is.” vagy, hogy „Próbáld meg gyorsabban, segítek.”
Van még egy pár kérdés bírod még?
Hogyne, nyomjad!
Na, akkor például van-e valami célod? Akár deszkázással vagy deszkázáson kívül.
Külföldre szeretnék visszamenni lakni, így huzamosabb ideig. Hollandiába mondjuk, nagyon szívesen visszamennék. Hollandia nagyon bejött. Más. Bár persze, hogy más. Akármennyire is csak hétvégén deszkáztam. Pénteken hazaértem munkából és kb másfél órás út volt, hogy beérjek a pályára. Fél-6, 6-ra benn voltam, és pénteken mindig hosszabb, ilyen 11 óráig lehetett nyomni a sessiont. Ja, én vissza szeretnék menni Hollandiába. Nem is azért jöttem vissza, mert szerettem volna, hanem csak nem úgy alakult és kényszerből hazajöttem. Pesten itt elvagyok, de szűkös határidőn belül visszamegyek. Jó kaják, deszka, meló.
Kábszi? Haha.
Haha. Nem, nem kábszerezek szerencsére.
"Mert annál jobb nincs is, amikor felforr az agyad, kivagy és beadod a trükköt. Aztán bepusztulsz az árnyékba és bontasz egy sört."
És másmilyen cél. Mint valami videó part, pro modell, szponzor, család, valami trükk?
Videó part mindenképp a Mediummal. Én amúgy a Mediumnak rettentő sokat köszönhetek. Tehát így mindenkinek, az egész Medium krúnak nem tudom eléggé kifejezni a hálámat. Én családnak tekintem őket úgy, mint a Plutoniumot.
Plutoniummal is amúgy videózni szeretnék. Nyilván így, hogy Pesten vagyok, velük nem tudok annyit filmezni, ami miatt amúgy kurvára fáj is a szívem. Keveset is látom őket viszonylag. De ja, videó partok mindenképpen.
Deszkás célok, hogy menjünk, filmezzünk és érezzük jól magunkat. Mert annál jobb nincs is, amikor felforr az agyad, kivagy és beadod a trükköt. Aztán bepusztulsz az árnyékba és bontasz egy sört. Én esküszöm, azokat imádom a legjobban, amikor vegyül a brigád és elmentek filmeztek és valaki megcsinálja a trükkjét és mindenki tökre örül neki.
Oké, hogy az ember eljár versenyre és elér helyezést. Jó, hogy kimondják a nevét, de sokkal jobb csak úgy csapatostul deszkázni.
Ez amúgy tényleg tök jó. Durva, hogy másoknak úgy kell a barátságaikat ápolniuk, hogy előre két héttel lebeszélnek egy időpontot, aztán közbe jön valami és megcsúszik az egész és együtt vannak két órát végül. Közben a deszkások meg elmennek együtt nyomni, egész nap együtt vannak, lehet nem is beszélnek annyit, de mégis együtt vagytok.
Jaja ennyi. Elmegyünk, aztán élvezzük.
Kik támogatnak és mivel?
Plutonium Banana, Medium Skateshop, Sima Skateboart, Cube Skateshopon keresztül a Pusher bearings, a Stégen keresztül Indy, MOGGSZ [Magyar Országos Görkorcsolya és Gördeszka Szövetség] és ennyi. De szeretném külön kiemelni, hogy Azunak [Azucki Laci] olyan nyolc kilenc évet köszönhetek a Garage Storeból kapott cuccokért. Innen is ezer hála neki és a többieknek!
És hogyhogy MOGGSZ? Mert ugye azt régen nem akartad.
Hát az Olimpiás dolgot nem akartam, de [Kállay] Mártival azt beszéltük, hogy a versenyekre való kijutást segítené, akkor is ha nem akarok Olimpiázni.
És akkor van sportorvosid?
Az várat magára, mert a vírus miatt káosz van, de meglesz, ja.
Nyilván amúgy van erről egy sajátos véleményem.
Lesz-e mostanában valami videó rólad? Medium, Plutonium, Sima?
Igen-igen, lesz minden.
Na király alig várom! Hogy szoktál filmezni? Felírsz vagy kitalálsz valamit előre, vagy csak spontán?
Hát főleg most ugye Gyufával. Simáéknál meg Szolykó [Dávid] és Méhes [Gábor] a filmesek most főleg ugye. Vannak spotok, amiket [Kovács] Bálint mond, hogy nézzünk meg. Nyilván nem mindig jönnek be, de szeretném a maximálisat kihozni magamból. Szeretnék amúgy külön egy 3 perces részt, mert megvan a zene meg a trükkök. És a Mediumban most lesznek trükkök ellőve és a partot utána kell összedeszkáznom. Rengeteg spot, korlát, lépcső és padka trükk van a fejemben.
"Olyan helyeket akarok deszkázni, amik tényleg nem voltak videóban."
És csak Magyarország?
Nem, nem. Graz is, Barca, Madrid. De ja, mindenképpen szeretnék úgy anyagot gyűjteni, hogy 80 vagy 70 %-ban használatlan spotok. Olyan helyeket akarok deszkázni, amik tényleg nem voltak videóban. Mert most oké, hogy Nyugati hetes, mert lehetne rajta szórni egy két trükköt, de amúgy nem, nem, nem. Van még millió meg egy ilyen lépcső, ami nem volt videóban. Nyílván a vírus miatt nem lehetett annyit utazni mostanában.
Először Hajnal Ádámmal filmeztél ugye?
Jaja, ő volt először, aki rendesen mondta, hogy részt szeretne nekem a Hammer 2-be. 15 lehettem.
Kedvenc bebaszós story?
Hahaha. Hát, azt hagy ne mondjam el! Egy üzenetet hagynék... Plutoniumnak nyilván. Annyit mondok, hogy: Mazsi, Szudzsi, Guziék kapuja. Ezt nem fogom elmondani soha senkinek. Haha.
"...tök jó, hogy így együtt van a brigád, hogy mennyien együtt vagyunk. Nem is az, hogy büszke… én ezért boldog vagyok!"
Yeah, haha biztos király story pedig. Van-e olyan dolog, amire a legbüszkébb vagy?
Büszke vagyok arra, hogy van Plutonium és van Medium; van rengeteg barátom; van két lábam; van deszka alattam; nagyon régóta megvan az az összekovácsolódott brigád, hogy egymást tudjuk támogatni meg, hogy megvagyunk egymásnak.
Csomószor elgondolkozok, hogy tök jó, hogy így együtt van a brigád, hogy mennyien együtt vagyunk. Nem is az, hogy büszke… én ezért boldog vagyok! Tök jó, hogy bármilyen dolog van, ennyi ember áll a hátam mögött és, hogy ilyen széles a baráti kör.
És én ezt amúgy nagyon köszönöm!
Vannak, akik megélnek a deszkázásból. Biztos, hogy jó nekik, de én úgy mondom, hogy tök jó nekem is, hogy van ennyi ember, akik így együtt vagyunk. Én nekem ez így elég.
Amcsiknál van ilyen „What’s your story?” Aminek a lényege, hogy mi a legrövidebb története az életednek. Whats your story?
Vasvár, gördeszka, Plutonium, sör, szevasztok!
Mit gondolsz, mivel lehetne jobbá tenni a deszkázást itthon? Ha nem időutazunk, hanem most valami korlátlan hatalmú isten lennél, akkor mit tennél, hogy mondjuk gyerekek tömegével kezdjék el a deszkázást, ne szidjuk a kezdőket, épüljenek a parkok, fejlődjenek az emberek, ne menjenek tönkre a skateshopok, legyen egy általános összetartás, ilyesmi.
Hát isten igazából nyilván a jó pályákra mennék rá. Az emberek mentalitását nem tudom megváltoztatni bármilyen isten lennék... Ezt inkább rövidre zárnám.
Az emberek agyába nem tudok belenyúlni. Az emberek hozzáállása kurvára mérvadó. Ez egy csapatmunka. Pályáknál le vagyunk korlátozva. Nincs annyi pénz, érti mindenki. Az összetartást kéne nyomni. Valamiért úgy érzem, hogy a magyarokban van harag és elkeseredettség.
Igen. Nem is csak a deszkásokban, hanem minden magyarban egy ilyen kisebbség érzet.
Igen, ilyen általános harag.
Tudod nagyon sokan voltak, de így a nagy tömegben megláttam anyut, rám nézett és csak annyit mondott „Ugord le”. Neki mentem és harmadikra megcsináltam.
10-en kevés éves korod óta jársz versenyekre. Anyukád támogatott nagyon ugye?
Igen. Anyunak kb elmondtam, hogy van egy verseny és vitt is. Nyilván nem engedett el annyi idős koromban, de ha mondtam, hogy volt verseny, akkor vitt. Eljött és megtetszett neki. A mai napig kérdezi, hogy mi hogyan van. Tud trükk neveket meg embereket. Ja, muternak rengeteget köszönhetek. Anyu rengeteg hozzátett a fejlődésemhez. Ha látta, hogy bármilyen alkatrészre, vagy bármire szükségem van, vagy el akarok menni valahova, ő beült az autóba és elvitt. Ez így ment amíg fel nem cseperedtem, de utána is még volt, hogy szeretett volna jönni és eljött.
Godspeedben volt versenyen és a 9-es lépcsőt néztem és úgy féltem tőle, mint a tűztől. Másnap volt a best trick. Azt sem tudtam, hogy mi van. Nézegettem a lépcsőt, anyám látta, hogy remegek az idegtől, de le akarom ollie-zni. Tudod nagyon sokan voltak, de így a nagy tömegben megláttam anyut, rám nézett és csak annyit mondott „Ugord le”. Neki mentem és harmadikra megcsináltam. Akkor csak egy ollie volt, de az öröm az nekem a mai napig úgy megvan.
Muter tényleg rengeteg helyre vitt.
Akkor mondjuk az vezetett ide, ahol ma vagy, hogy anyukád folyamat támogatott, vannak körülötted jó srácok 10-en éve és, hogy megmaradt az élvezet, amit a deszka okoz és nem más miatt csinálod azóta sem.
Jaja, kb.
Akkor elértünk a végére. Hogy zárnád le ezt az interjút?
Zárjam le? Szerintem összefoglaltam mindent. Deszkázzon mindenki kurva sokat, élvezze és ne foglalkozzon más véleményével. Járjon versenyekre és élvezze. Legyen több a pozitívum, mert eléggé szar országban élünk, de legalább ezt a sportot húzzuk fel és fölösleges dolgok miatt ne csesztessük egymást!
#MihályfiDávid #Mihi #PlutoniumBanana #KovácsKristóf #KarvalcsKrisztián #BazsóBálint #SőreBalázs #KovácsBálint #SoósDávid #ScheirerKristóf #AzcukiLaci #BallaPetike #TüűZsombor #KernácsÁkosBulcsú #KarkossiákZsolt #MediumSkateshop #SimaSkateboart #CubeSkateshop #StégSkateshop #PusherBearings #IndependentTrucks #MOGGSZ